Óföldeákról

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton Makóig, majd északi irányban a Hódmezővásárhelyre vezető úton a földeáki elágazástól balra kb. 3 km.

A település a nevét attól a Pfilippus Diaconusról (egyházi segítő ember) nevéről kapta, akit Szent Gellért püspök hívott segítségül Csanádra (1035), s aki Szent Gellért halála után számos apátság és esperesség alapítója volt. Ismert más vélemény is.

Az bizonyos azonban, hogy a XIV. században lakták e helyet, mert a községről 1332-ben „FYLDEÁK” néven írásos dokumentumokban említik nevét. A mostani Óföldeák helyén eredetileg Deákfalva település állott, idővel a mellette elhúzódó szárazér partján még egy Deákfalva helység keletkezett, így lett az egyik „Föl-Deákfalva”, a másik „Al-Deákfalva” Ez utóbbi elpusztult, és a megmaradt Föl-Deákfalva később elhagyta a “falva” végzetet, s a neve Földeák maradt. A nevét több formában is alakították az elmúlt évek során. (Földeákpuszta, Ófalu, Óföldeák).

A csanádi káptalan egykori birtokához tartozó falu a XIII-XVI. század során egyre dinamikusabban fejlődött, a település életviteléről illetve ennek szakaszáról a királyt főne-mesi oklevelek;, a csanádi káptalan iratai, a pápai tized-lajstromok iratai adnak igazi választ. A településen 1550-1570-es években ,már a török hadjárat idején 30 ház állott, a falu az 1590-es években elpusztult.

Csanád vármegyét végigpusztító török hadjárat teljes egészében felégette, ekkor már e térség pusztává vált, a föld a királyi kamara tulajdona lett.

A Návay család Návoy néven a XVII. században még a Hont megyei Bozokon és Korponán élt. A nemességet a Návoy (Návay) Pál (?-1719) a nagyváradi őrség őrnagyaként kapta meg a királyi kamarától Földeák területét. A birtokszerzés György nevű öccséhez fűződik, aki a nagyváradi kanonok bátyja, János segítségével vegyes adományt (MIXTA -DONÁTIO-t) eszközölt ki III. Károly királytól.

A Csanád vármegyei Földeákon (Óföldeákon) 1729-től a Návay család részvételével felgyor-sul a közélet és a gazdasági élet szervezése. Egyes források szerint a birtokos család nógrádi palócokat is telepített át az elnéptelenedett területre. A település és a lakosság életében hatalmas törés keletkezett az 1845 május 28-ai Tisza-Maros nagy árvíz után. A tiszai árvíz elsodorta a települést, lakosságának azonban sikerült megmenekülnie.

Az új falut mát nem itt a régi helyén, hanem távolabb (4 km), a Návayak karabukai birtokán építették fel 1845-1847-ben. Ettől az időtől kezdve a felépült Új-Földeákkal szemben az egykori települést hivatalosan Pusztaföldeákként, Óföldeákpusztaként, utóbb pedig Puszta Óföldeákkén említik, de a népnyelv már akkor is csak Ófalunak mondta. 1950-től azonban újból kivívta az önálló közigazgatási formát, ettől az évtől hivatalosan „ÓFÖLDEÁK”-nak hívják a települést. Sajnálatos módon 1970-től újból Földeákkal közös községi tanácsot alkotott, és így az önállóságát felfüggesztették. A következő közigaz-gatási változás 1990-ben következett be, azóta hat tagú képviselő testület irányítja az önálló település életét.

A földeák község a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, Szegedtől 45 km-re, Makó és Hódmezővásárhely között, a Száraz értől 800 méterre helyezkedik el. Lakosainak száma 532 fő. Mezőgazdasági jellegű, talaja felkötött fekete föld. Vöröshagyma, fokhagyma, fűszerpaprika termőterület.

A településen különböző vállalkozói tevékenységet folytató lakosok élnek, különböző szakmai területen: élelmiszer kiskereskedés, házitésztagyár és mezőgazdasági szolgáltatói vállalkozás. Óvoda és alsó tagozatos iskola is működik. Orvosi ellátás hetenként egy alkalommal – szerdai napokon -a Polgármesteri Hivatal épületének egy erre rendszeresített helyiségében. A gyógyszerellátást a földeáki gyógyszertár biztosítja.

Az Alföld természeti és történeti adottságainál fogva igen szegény a régi korok építészeti emlékeiben.

Éppen ezért a kereszténység felvétele és az államalapítás ezeréves évfordulóján különös figyelmet érdemelnek Óföldeák építészeti örökségei, múltja és története. A templom a késő középkori erődtemplom romjaira épült, amely az Alföld egyetlen gótikus vagy nagyrészt gótikus álló temploma. A kunhalomra épült építmény sorsa igen változatos.

A Návay család idejövetelükkor, a lerombolt templom (romjaira) újjáépítéséhez fogtak, a jelenlegi templom hajóhosszának kétharmadát állították helyre (1729) megszenteltették és megszervezték a plébániát is.

Návay János 1810-ben a templom déli oldalához sárbarakott téglából oratóriumot, valamint a hajórészt az eredeti hajóhosszára kiegészítette, amelyben a karzat is helyet kapott.

Az 1845-os nagyárvíz után elnéptelenedett a falu, és a hívek nagy többsége is az új Földeákra költözött. A bőséges gabonatermés miatt Návay Károlyné 1870-ben a tornyot a tető alá bontatta vissza, a templomot magtárként használta.

Návay László, mint a hitélet újbóli fellendítője, és mint a jóságos jótevő, 1922-ben hozzáfogott a templom restaurálásához, új tornyot építtetett a XVII. század építészeti stílusának megfelelően. Az ablakokat barokk stílusnak megfelelően alakíttatta át. Szárnyas oltárt készíttetett, amelyen az egykori négy búcsújáró helyen található Mária képek másolatai láthatók. Észak: Nagyszombat; Kelet: Mária-Radna; Dél: Tersató-Fiume; Nyugat: Fraknó.

Továbbá a templomot díszíti: Szószék, imazsámoly, padok…

A templom felszentelése 1924. május 24-én volt, amelyet moóri Glattfelder Gyula Csanád megyés püspök Szűz Mária kegyelmébe ajánlott.

Návay János 1810-ben építette a karzatot, amelyre a feljutás kívülről történt Návay László 1922-ben restauráltatta a feljárót belső részre helyeztette át.

Az orgona a XVIII századból való, mely 14 síppal rendelkezik.

A sok felújítás ellenére igen megviselt állapotba került a templom 1987-ben bádogtetőre cserélték a torony tetejét majd 1989-ben teljes körű régészeti feltárások és felújítási munkák kezdődtek el, dr. Béres Mária régész vezetésével Az épület új fedélszéket kapott

Az erődtemplom új fedélszékét és tornyát a Tér és Forma Kft. terve alapján készítették el.

A toronyba 1995 évben visszahelyeztek a három harangot is, de csak 1996 május 24-én 12.00 órakor szólaltak meg újból, az áttelepülés 150. évforduló alkalmából. A feltárási munkálatok során helyreállították az erődtemplomot körül vevő sánc árok egy részét a fahíddal.

Az idők során a templomi búcsú ünnepségek megszűntek főleg azután hogy 1989-1999 között a templom felújítás alatt állott A búcsú napja az újra szenteléstől (1999. május 22 ) mindig május hó utolsó szombatján van megtartva A településen ez az egyetlen nagyszabású közünneplésre méltó ünnep A település egyetlen egyházi létesítményét 2000. év május havának 27. napjától a Csanád megyei püspök Gyulai Endre zarándokhelynek léptette elő.

A templombúcsú ünnepen a községben színes vásári kavalkád fogadja az idelátogatókat A helyszínen a vállalkozók kínálják az általuk készített jobbnál jobb ételeket és hozzájuk az italféleségeket.

A templomban Karácsony szentestéjén éjfélkor Húsvét vasárnap délelőtt szentmisére hívnak a harangok minden hívőt és nem hívőt amely újból hagyománnyá vált A templom műemléki épület “Tájak-Korok-Múzeumok” bélyegzést végeznek a természetjárók részére. Ünnepeinken és az év minden napján szívesen látjuk az Óföldeákra látogató vendégeinket.

A régi kastély épület a Návay család tulajdona volt (Itt élt dr. Návay Lajos országos hírű politikus, aki 1919-ben halt mártírhalált) 1949 óta működik szociális otthonként.

Ebben az épületszárnyban az ágyhoz kötött, mozgásában korlátozott gyengélkedő otthonlakókat látják el. Az elhelyezés itt korházi jellegű, a szobák 5-7-8 ágyasak.

Kastély épületében találhatók a gazdasági irodák, nőverszoba (2000. májustól felújítás alatt áll)

Az épülethez kapcsolódó terasz biztosítja annak lehetőségét, hogy mozgáskorlátozott gondozottjaik is a szabadban tartózkodhassanak.

Az idős korúak Szociális Otthona 1977-ben 50 fős férőhellyel, új pavilonrésszel bővült. Az elhelyezés szállodaszerű rendszerben történik 2-4-5 ágyas szobákban.

Ebben a részben a fennjáró, önellátó, kevés segítséget igénylő lakók kerülnek elhelyezésre. Itt van lehetőség házaspárok elhelyezésre.A pavilon épülete kétszintes. Földszint és emeleti rész, egy-egy szinten 25-25 főt lehet elhelyezni. Az épület nem rendelkezik lifttel. A lakószobák jól felszereltek, minden szobához tartozik zuhanyzó és toalett.

Minden szinten található társalgó és benne színes TV. Földszinten büfé biztosítja a házon belüli vásárlási lehetőséget. Minden lakószobához terasz tartozik. Az otthonban szívesen látják az oda látogató vendégeket is.

Az idősekről való gondoskodás színvonalának javítása érdekében új „hotel” jellegű résszel bővült az óföldeáki Idősek Otthona. Több, mint 200 milliós beruházáshoz fogtak 1998 őszén, amelyet a Csongrád Megyei Közgyűlés finanszírozott. A kétszintes, lifttel ellátott épületet 2000 júniusában a lakók birtokba vehették.

Az idősek 2-4 ágyas teraszos szobákban élhetik életüket, ezekhez a lakosztályokhoz fürdőszoba is tartozik. A szobák mindegyike az igen gazdagon körülvevő parkra néznek. A szinteken társalgó, teakonyha található, amely a lakók igényét elégíti ki. A napi háromszori étkezést az új 300 adagos konyhában állítják elő. Színvonalas étterem jellegű ebédlő áll a lakók és a dolgozók rendelkezésére. Itt valóban európai színvonalnak megfelelő ellátásban részesülnek a lakók.